Történet

I.    Iskolatörténet
A kis-kun-halasi tanoncz iskola 1887. január 1-jén nyittatott meg egy előkészítő osztállyal, 81 fővel. Olvasást, írás, számtant, mértani rajzot, szabadkézi rajzot tanultak a tanoncok. A következő tanévben már kiadott tanterv és utasítás alapján állították össze az órarendet, heti 2 alkalommal 4-4 órában, 10 hónapos szorgalmi időszakban folyt a tanítás. A tanév vizsgával zárult. 1920-as években a megnövekedett létszám miatt külön fiú- és lányosztályokat indítottak. 
1924-ben történik az Iparostanonc-iskolák Szervezetének megalakulása, amely szabályozta az iskolák szervezésének feltételeit, a beiskolázási kötelezettséget, megállapították az iskolák felügyeletét és a tanonciskolák szakirányú tagozódását. 
 A régi rendszerű oktatást 1949-től szüntették meg. Az új képzési rendszer alapját az 1949. évi IV. törvény jelentette. A korábbi iparostanonc elnevezés helyett az iparostanuló, majd 1958-tól ipari tanuló, 1969-től szakmunkástanuló elnevezést használjuk. 
1953-ban a gyakorlati képzés magánkisiparosoknál, illetve a szövetkezetekbe tömörült mestereknél: bognár, kovács, asztalos, cipész, üveges, szabó szakmákban történt. 1957-ben az oktatott szakmák köre igazodott az üzemek profiljához: géplakatos, esztergályos, villanyszerelő, kőműves, szobafestők képződtek iskolánkban, 1959-60-ban már 15 szakoktató szakmai irányításával. Az időközben meghonosodott vállalatoknál, mint pl. a Ganz-Mávag, a fémmunkás Vállalat, a Volán Vállalat, majd később Papíripari Vállalat, Afit, Démász, Kunép Vállalat, Kötöttáru Gyár, Barnevál saját tanműhelyeiben oktatják tanulóinkat. 
Rendszerváltást követően megalakuló cégekkel, vállalkozásokkal is szorosan együttműködik iskolánk, hiszen a régió gazdasági stabilitását és innovációs fejlődését nagyban befolyásolja az újabb kapcsolatok kiépítése, ápolása és megtartása. Ennek érdekében a mindenkori megyei és városi vezetés is biztosítja számunkra a fejlődés lehetőségét, támogatja a sikeres előrehaladást és folyamatos megoldásokat kínál a fennmaradás megőrzése érdekében.
A létszámnövekedés, a több helyen szétszórtan folyó oktatás szükségessé tette az iskola bővítését. A Munkaügyi Minisztérium által 1968-ban 6 tantermes iskolaépületet létesült a Kazinczy u. 1. szám alatt. Ez 1973-ban újabb 4 tanteremmel, tornateremmel, könyvtárral, irodahelyiségekkel bővült. 1973-ban a tanulói létszám 49%-a vidéki, ez a körülmény tette szükségessé a diákotthon építését. 1977 szeptemberében elkészült létesítmény megoldotta a tanulók elhelyezésének problémáját, 240 férőhellyel. Minőségi fejlődést jelentett intézményünknek, amikor 1990-beniskolánkhoz került az akkori KUNÉP műhely és átépítések után 1992-ben vált intézményünk tanműhelyévé. A Kőrösi úti tanműhelyünkben 2009-ben történt nagy átépítést követőn új, korszerű gépipari, építőipari, autóipari, faiipari, villamosipari tanműhely létesült, amely elősegíti az eredményes szakmatanulást. 
1950-ben az iskola neve Munkaerőtartalékok Hivatala 137. sz. iparostanuló iskola Kiskunhalas. Igazgató: Takács Mihály. A kecskeméti 607. sz. Helyiipari Iskola 1953-ban Kiskunhalason egy kihelyezett osztályt indított 17 tanulóval. Az elméleti oktatást óraadókkal oldották meg. A Szűts József Általános Iskola tantermeiben tanítottak délutáni órákban, majd a tanulólétszám növekedésével a Felsővárosi Általános Iskolában, majd 1956-tól a volt DISZ székházban (Szabadkai út. 1.) kapott helyet az oktatás. Az iskola neve: Könnyűipari Minisztérium Iparitanuló Iskolája Kiskunhalas. 1956-an a kihelyezett osztályokat a kecskeméti 607. számú Helyiipari Iskola fiókiskolájává minősítették. Az igazgató Forczek György lett. 1957-ben az iskola neve: Munkaügyi Minisztérium 618. sz. Helyiipari Iskola Kiskunhalas. Az intézmény 1965-ben önálló gazdálkodó egységé vált, az iskola neve: 618. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet lett. A centenárium alkalmából 1987-ben névváltozás történt, ettől kezdve iskolánk a Garbai Sándor nevet viseli, ez 2000-től a megyei fenntartóhoz kerülve a BKMÖ Garbai Sándor Szakiskolája és Kollégiuma névre változott. A megyei és a városi együttműködés eredményeképpen az intézmény új feladat ellátási helyet kapott Kiskunhalason a Kossuth utca 23. alatt, a volt ÁMK épületében. Ez az iskola szerkezetében a szakiskola és a szakközépiskola szétválását eredményezte. 2008-ban a fenntartó döntése alapján a BKMÖ Vári Szabó István Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma nevet viseli. 2012-ben nagy változás történt, fenntartásunkat átvette a magyar állam, iskolánk neve a Kiskunhalasi Vári Szabó István Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium lett, a fenntartói feladatokat a Bács-Kiskun Megyei Intézményfenntartó Központ, 2013-tól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, majd 2015-től a szakképzési centrumok megalakulásával a Nemzetgazdasági Minisztérium látja el.
Iskolánk épülete ebben az évben a Szakképzési Centrum által beadott pályázatnak köszönhetően először a kollégium épületének megszépülésével, majd a tornacsarnok megújulásával és a főépület munkálatainak elkezdésével új, hívogató, külsőt nyer. 
II. Szakmák
 A Kiskunhalasi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Iskola nagy múltra tekint vissza. 1955-ben Bács-Kiskun megye vezetősége Kecskemét és Baja után Kiskunhalason hozta létre 3. számú kereskedelmi és vendéglátóipari tagintézményét, melyet a Szűts József Általános Iskola épületében helyezett el, ekkor még nem önálló tantestülettel. Az oktatás sokáig szétszórtan 4 épületben folyt, majd 1978-ban a bérelt tantermek problémája megoldódott, az Alsóvárosi Általános Iskola Szent Imre utcai épületének egy részét megkapta a kereskedelmi iskola. 
1980-tól az iskola igazgatója Jekő György lett. Az iskola nagyon sokat küzdött a helyhiánnyal, a nehéz körülményekkel, de a tanulólétszám növekedése és az elért szakmai sikerek nem maradtak el. A sokáig több helyszínen történő vendéglátós gyakorlati oktatás problémáját 1988-ban az alagsorban kialakított ,,Véndiákok” tanétterem oldotta meg. 1999-ben pedig a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola összevonódott iskolánkkal, a Garbai tagintézménye lett. Ugyanebben az évben a kereskedő tanulók gyakorlati képzését a Kőrösi úton kialakított tanbolt nagyban segítette. 2004-ben Jekő György nyugdíjba vonulását követően a tagintézmény vezetését Budainé Gulyás Gabriella vette át. 2009-ben a városháza alatti tankonyha, a Szent Imre utcai tankonyha és tanétterem és a Baranyai utcai cukrász tanműhely megszűnt, a Kazinczy utca adott gyakorlati helyet a vendéglátós képzésnek. A kereskedelmi és vendéglátós diákjaink a mai napig méltón képviselik iskolánkat.
A Szilády Áron Gimnáziumban működő szakközépiskola mellett, az újonnan felépült Semmelweis Kórház szakdolgozói igényének kielégítésére 1976. szeptember 1-től a Kecskeméti Egészségügyi Szakiskola kihelyezett tagozatot hozott létre intézményünkben. 3 év alatt általános ápoló és általános asszisztensek képződtek a Kálmán Szanatórium néven ismert épületben. A Szilády Gimnáziumtól a 1993-94-tanévben átkerült hozzánk az egészségügyi szakközépiskolai képzés is, felmenő rendszerben 1998-ig, a hagyományos szakközépiskolák megszűnéséig. 1991-től indult el az első szociális szakképzés, a szociális gondozó és ápoló, 1992-től a szociális asszisztens szakmában. 2000-től az akkori BKMÖ Garbai Sándor Szakiskolája és Kollégiumához került az egészségügyi képzés, ami 2003-ban a Kőrösi úti telephelyünkre, majd 2007-ben az ÁMK épületébe költözött. 1995-től a Phare program adott lehetőséget a szakközépiskolai váltásra, ami mind a szakmai és módszertani, mind informatikai, iskolai eszköz és taneszköz fejlesztést jelentett. Az egészségügyi és szociális képzés kialakítása Becseiné dr. Kiss Erzsébet nevéhez köthető és kezdetektől fogva a Semmelweis Kórházzal való szoros együttműködéssel valósul meg. Később a Phare program tette lehetővé, hogy a szakközépiskolai képzés tovább bővüljön, új szakmaként megjelenhessen az autószerelő és közlekedés szakmacsoport, majd később a rendészet szakirány, amelyet Balla Tibor és Baunoch Sándor indított útjára. A szakközépiskolai képzés 2009-ben dráma tagozattal egészült ki. Az itt tanuló diákok egyben Czagányné Pásztor Anikó által vezetett Kaméleon Társulatban is helyet kaptak. A Társulat a város más iskoláinak diákjait, egyetemistákat, pedagógusokat és felnőtteket is szívesen fogadott, a Zeneiskola tanárai zenei kísérettel, énekhangjukkal színesítették a bemutatott darabokat. A számos darab közül, olyan szívesen emlékezünk a Rómeó és Júlia történetét feldolgozó Halhatatlan szerelmesekre, A kis hercegre, Sissy, a magyarok császárnéjára, a Rozsdalovagra, a Zrínyi 1566-ra, az Egy csók és más semmire és persze a Dzsungel könyvére. 
Új színt hozott iskolánkba, amikor 1997-2004-ig kézműves képzésnek adott helyet intézményünk. Fazekasok, bőrművesek, kosárfonók szövők végeztek nálunk, 4 szakoktató és Morvai Ibolya szakmai irányításával.

III. Érettségi
A városban felmerülő és egyre fokozódó igény kielégítésére 1974-ben a Szakmunkások Szakközépiskolája indult 2 éves esti-, 3 éves esti-, 1975-től 3 éves levelező tagozaton. A tanulók többsége intézményünk végzett diákjai közül került ki.
Nappali érettségit adó képzésünk először 1990-ben indult vasútüzemi technikus és autószerelő szakmákban. 2002-ben tettek első alkalommal érettségi vizsgát a kereskedelmi és vendéglátós nappali tagozatos diákjaink. 2015-ös évtől lehetőségük van a szakközépiskolában 4 év elvégzése után a szakmai érettségi letételére. 2016-os tanévtől kezdődően intenzív 2 érettségi vizsgát adó képzést is választhatnak a szakiskolában tanulóink.
IV.
Az országos szakmai versenyeken tanulóink rendre kimagasló eredménnyel szerepeltek, ennek köszönhetően iskolánk több alkalommal is elnyerte a jogot az országos versenyek megrendezésére. Büszkén mondhatjuk, hogy diákjaink vitték, és viszik is a mai napig iskolánk, pedagógusaink jó hírét. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy először 2010-ben, majd 2016-ban újra elnyerte iskolánk az év szakképző iskolája címet.